- ἀ-λάστορος
ἀ-λάστορος, Nebenform von ἀλάστωρ, Aesch. frg. B. A. 382; ἀλαστόροισιν ὀμμάτων κύκλοις Soph. Ant. 962, fluchwürdig, gottlos geblendete.
http://www.zeno.org/Pape-1880.
ἀ-λάστορος, Nebenform von ἀλάστωρ, Aesch. frg. B. A. 382; ἀλαστόροισιν ὀμμάτων κύκλοις Soph. Ant. 962, fluchwürdig, gottlos geblendete.
http://www.zeno.org/Pape-1880.